BLOGGER TEMPLATES - TWITTER BACKGROUNDS »
http://ella-versei.blogspot.com/ ---> Saját verseim ITT megtalálhatóak! Örülnék, ha páran megnéznétek!!

2011. február 4., péntek

A megfosztott bárány 20. fejezet


Sziasztok! Tudom, hogy elég rövid ez a fejezet, de a következő hosszabb lesz.  Remélem azért tetszik nektek! És ha kérhetem akkor léccí írjatok komikat! Puszi: Ella

A megfosztott bárány 20. fejezet

Edward szemszöge:

Ezer meg ezer pillantás szegeződött kedvesemre és én „szívem” szerint elbújtattam volna egy olyan helyre, ahol nem láthatja senki, ahol csak én élvezhetem felülmúlhatatlan szépségét. Alice megállt egy bolt előtt. Szemem a bolt feliratán akadt meg…SZEX SHOP…

„Fehérnemű kollekciók egy forró estére…” A feliratot olvasva örültem neki, hogy nem ember vagyok, mert ha az lettem volna, akkor már rég az intenzív osztályon feküdnék. Elképzelésem sem volt, mit akar pöttöm hugicám, de remélem, nekem nem kell bemennem.

-         Edward! Gyere már! – kiáltott felém a kis kobold. Menekülési útvonal nuku, már túl késő, mert drága Alice már a karomnál fogva ráncigált befelé. Bellát elnézve fel se tűnt neki, hogy hova vezette be hugicám. Csak akkor érte a felismerés, mikor már a sorok között sétálgatott.
-         Alice, mi mit keresünk itt? – kérdezte és hangja a megszokottnál magasabban csengett. Bellának köszönhetően minden szempár ránk szegeződött. A férfiak szemüket kedvesemen és hugicámon legeltették. Gondolataikat nem fogták vissza. Felment bennem a gőz, több ezer módon elképzeltem, hogyan segíteném át őket a túlvilágra.
-         Mit gondoltok, mit keresünk itt? – agyamon végig futott jó pár gondolat, ezzel még magamat is meglepve. Meglátszik Emmet hatása. – Beszerezzük a Mikulás partira Emmet ruháját.
-         Alice! És te azt itt akarod megvenni? És miért kellünk hozzá? Te vagy a ruhák és minden egyéb szakértője.
-         Kell valaki, aki felpróbálja, Edwardnak pedig véleményeznie kell a ruhákat rajtad. – Ezzel a mondattal hugicám elérte, hogy ebbe a pár percben már sokadszorra sokkos állapotba kerüljek. Mire elérte tudatomat mondókájának értelme még jobban beindult a fantáziám. Bellára pillantottam, akinek hófehér bőre vámpír létére még jobban elfehéredett és úgy tátogott, mint egy hal. Ellenkezni kezdett volna, mikor Alice a kezébe nyomva több tucatnyi erotikusabbnál erotikusabb fehérneművel tuszkolta be a próbafülkébe. – Te pedig ne próbálj meg elszökni! – Nem hagynám itt kedvesemet ennyi kiéhezett hiéna prédájának.
-         Mintha lenne esélyem veled szemben. – jegyeztem meg. Pöttöm hugicám a sorok között vágtázott még több ruhát keresve. Pár másodperc múlva már mellettem is termett.
-         Eli kész vagy már szeretnénk látni, hogy milyen.
-         Mintha nem láttad volna előre. – mondta vámpír füleknek is alig hallhatóan. Hugicám hirtelen elviharzott és egyedül maradtam a fülke előtt. Bella egyszer csak elhúzta a függönyt és kijjebb lépett. Egy miniatürizált tűzpiros csipkés együttesben jelent meg, melynek a látványa nemcsak perverz fantáziámat keltették életre, hanem testem bizonyos porcikáját is…Fejembe nemcsak saját perverz gondolataimat ütöttek lyukat, hanem a körülöttünk álló nyálcsorgató férfiaké is. Hirtelen elöntött a méreg, meggondolatlanságból lekaptam az ingemet és ráterítettem. Bella csak kikerekedett szemekkel nézett rám, majd tekintete arcomról lejjebb kalandozott. Zavarában félre nézett és váratlanul nagy lendülettel magával rántott a próbafülkébe. A lendületnek köszönhetően...


Elina/Bella szemszöge:

-         Eli kész vagy már szeretnénk látni, hogy milyen. – türelmetlenkedett Alice.
-         Mintha nem láttad volna előre. – mondtam vámpír fülel is alig hallhatóan. Nagy levegőt vettem, elhúztam a függönyt és kiléptem a fülkéből. Tekintetem találkozott Edwardéval és már sokadjára elvesztem szemei tükrében. Tekintete lejjebb kalauzolt testemen. Futótűzként járta át testemet a vágy, mely arra késztetett legbelül, hogy megízleljem ajkait. Egyszer csak Edward két karja nyúlt felém és meglepetésemre az ingét rám terítette. Arcára aggodalom, féltés és düh ült ki. Tekintetem lejjebb csúszott és megláttam meztelen felső testét. A vágy, mely már az előbb is felülemelkedni látszott rajtam, most újból megtámadott. Meghallottam a körülettünk lévő lányok hangját, amint épp azt ecsetelik, hogy milyen szexi Edward. Nem, mintha nem lenne igaz, de én csak azt szeretném, ha az enyém lenne mindörökké. Akaratlanul magammal rántottam a fülkébe az éhes vadmacskák elől. A lendületnek köszönhetően ajkaink összeértek és a fellegekben repkedtem. Szaporán vettem az éltető oxigént, amire szükségem sincs. Szemeim előtt megjelent az a bizonyos nap, mikor a két kis cselszövő bezárt minket a fürdőbe. Alice zavarta meg ezt az idilli pillanatot. Bosszúsan szemlélte a kialakult helyzetet, de a szemében pajzán fény csillogott.
-         Csak pár pillanatra hagylak itt benneteket és így egymásra támadtok? Ha most Emmet vagy Daren látna, most titeket nem lenne nyugtotok egy „kis” ideig.
-         Mivel te vagy a kedvenc hugicám és annyira szeretsz minket, ezért nem mondasz nekik semmit. – mondta életem, aki méh mindig félmeztelen testével karolt át.