BLOGGER TEMPLATES - TWITTER BACKGROUNDS »
http://ella-versei.blogspot.com/ ---> Saját verseim ITT megtalálhatóak! Örülnék, ha páran megnéznétek!!

2010. október 3., vasárnap

Búcsú

Sziasztok!
Ahogy már a címből kivehettétek búcsúzom tőletek. Igen búcsúzom. Abba hagyom az írást. Örökre semmikép sem, de ezt a történetet nem folytatom tovább. Köszönöm, hogy eddig olvastatok! Ez nagyon sokat jelent számomra. Köszönöm a 88 rendszeres olvasót, a 24.000 látogatót. És hogy eddig olvastatok!

Kb. 8 hónapja, hogy elkezdtem írni és ezalatt az idő alatt nagyon sok mindent történt. Szép lassan elkezdett nőni a blog olvasóinak a száma, mely nagyon boldoggá tett. Nem gondoltam volna hogy egy ilyen kis firkát bárki is olvasna, de tévedtem. Sose gondoltam volna arra, hogy én valaha írni fogok, ez csak úgy jött, és "szinte beléestem". Rabjává váltam, órákon, szabadidőmben is írással foglalkoztam. Ezalatt az idő alatt barátságok szövődtek. Voltak jó kritikák de rosszak is. De a jóból több. Régebben, de még most is úgy gondolom hogy ha abbahagyom az írást nem fog a törim se én magam hiányozni senkinek. De nekem ti olvasók nagyon is!! Nagyon sokat tett hozzá ez az élmény az életemhez. Megígérhetem, hogy még fogtok felőlem hallani. Továbbra is fogok írni, de ezeket nem teszem közzé egy blogban. Leginkább a versekbe szerettem bele, de folytatom a történet írást is. Ha bár nem hosszabb regényben, csak novellákban, de ezekkel az a célom, hogy emberekből érzéseket, érzelmeket tudjak előhozni. Sírást, mikor minden rosszra fordul, örömet, ha egy élet sorsa jobbra fordul. Álmom, hogy írásaimmal embereket tudjak megérinteni. Remélem nem felejtitek el ezt pár hónapot, melyet együtt vészeltünk át. És ha bárki szeretné tartani, felvenni velem a kapcsolatot, nyugodtan írjon, nagyon sokat jelentene számomra. Még egyszer köszönöm, hogy itt voltatok. Szeretnék tőletek egy verssel búcsúzni, melyet én írtam. Nem tartozik ide, de remélem tetszeni fog.
Puszi: Ella


Minden éjjel rád gondolok
És eszembe jut mosolyod
Olyankor a fellegekben járok
Felhőkön táncot járok.
Később rám nehezedik egy álom
Melyben szemedet látom
A tekinteted felperzsel
Azon nyomban elégek.
Összekulcsolod kezeinket
Majd ennyit suttogsz: SZERETLEK!